Válaszd ki a helyes megoldást. Csak 1 válasz a jó!
Egy választópolgár két szavazatot ad le az országgyűlési választáson. Miért?
Mert két pártra kötelező szavaznia.
Mert egy egyéni jelöltre és egy országos pártlistára szavaz.
Mert egy jelöltre és két pártlistára szavaz.
Mert az egyik szavazat a kormányról, a másik a köztársasági elnökről szól.
Egy párt az országos listára leadott szavazatok 4%-át szerzi meg. Mi történik?
Automatikusan kap egy mandátumot.
Csak akkor kap mandátumot, ha az egyéni körzetekben is nyert.
Nem szerezhet országos listás mandátumot, mert nem érte el az 5%-os küszöböt.
A szavazatai automatikusan a győztes párthoz kerülnek.
Egy jelölt az egyéni választókerületben 38%-ot kap, a második helyezett 35%-ot. Mit mondhatunk?
Egyikük sem nyer, mert 50% alatt maradtak.
A második helyezett nyer, mert közelebb volt az 50%-hoz.
A 38%-ot szerző jelölt nyer, mert ő kapta a legtöbb szavazatot.
Új választást kell tartani.
Miért nevezhető vegyesnek a magyar országgyűlési választási rendszer?
Mert vannak titkos és nyilvános szavazatok.
Mert az egyéni és a listás rendszer elemeit is alkalmazza.
Mert két külön napon tartják a választást.
Mert két párt vesz részt a választáson.
Egy választó azt mondja: „Az én szavazatom többet ér, mert sokkal több adót fizetek.”
Melyik választási alapelvvel ellentétes ez az állítás?
Titkos választójog.
Közvetlen választójog.
Egyenlő választójog.
Általános választójog.
Mit jelent leginkább az, hogy Magyarországon népszuverenitás érvényesül?
A köztársasági elnök minden kérdésben dönthet.
A közhatalom forrása a nép.
Csak a parlamenti képviselők rendelkeznek politikai jogokkal.
A bíróságok választják meg az Országgyűlést.
Egy választópolgár nem szeretné, hogy mások megtudják, melyik jelöltre szavazott. Melyik alapelv biztosítja ezt?
Általános választójog.
Egyenlő választójog.
Közvetlen választás.
Titkos szavazás.
Miért lehet különbség egy párt szavazataránya és a megszerzett mandátumok aránya között?
Mert minden választó két pártra szavazhat.
Mert a magyar rendszerben az egyéni és a listás szavazatok is számítanak.
Mert a szavazatokat nem számolják össze.
Mert a parlamenti küszöb minden pártra más.
Egy jelölt elveszíti az egyéni választókerületét. Miért lehet mégis fontosak az általa kapott szavazatok?
Mert ezek bizonyos esetekben töredékszavazatként hasznosulhatnak.
Mert ezek automatikusan a jelölt mandátumává válnak.
Mert ezekkel a jelölt megnyeri a következő választást.
Mert ezeket nem veszik figyelembe.
Melyik állítás írja le helyesen az arányos választási rendszer egyik előnyét?
Mindig csak két párt juthat be a parlamentbe.
Pontosabban tükrözheti a pártok támogatottságát.
Mindig stabilabb kormányt eredményez.
Az egyéni jelöltekre nincs szükség.
Mi lehet a többségi rendszer egyik következménye?
A kisebb pártok mindig több mandátumot kapnak.
A győztes párt felülreprezentált lehet a mandátumok között.
Minden párt pontosan a szavazatarányának megfelelő számú mandátumot kap.
Nem lehet egyéni jelöltre szavazni.
Egy párt országosan sok szavazatot kap, de egyetlen egyéni választókerületet sem nyer meg. Melyik lehet számára a legfontosabb lehetőség?
Az országos pártlista.
A köztársasági elnöki választás.
A bírósági választás.
A helyi népszavazás.
Melyik állítás mutatja be helyesen a magyar választási rendszer egyik sajátosságát?
Csak egyéni jelöltekre lehet szavazni.
Csak pártlistákra lehet szavazni.
Egyéni jelöltekre és országos pártlistára is lehet szavazni.
A választópolgárnak csak akkor van szavazata, ha párttag.
Miért nem feltétlenül ugyanaz a választási eredményből következő politikai erőviszony, mint amit egyszerűen a pártokra leadott szavazatok százalékából várnánk?
Mert a rendszerben az egyéni választókerületek eredményei is számítanak.
Mert a választópolgárok nem szavazhatnak pártokra.
Mert a listás szavazatokat nem számítják.
Mert minden párt ugyanannyi mandátumot kap.
Melyik megállapítás foglalja össze a legjobban a magyar választási rendszer lényegét?
A rendszer kizárólag a legnagyobb pártot támogatja.
A választópolgárok két szavazattal vesznek részt, és az egyéni, valamint a listás eredmények együtt alakítják az Országgyűlés összetételét.
A választópolgárok csak pártlistára szavazhatnak.
A mandátumok mindig pontosan megegyeznek a pártok szavazatarányával.