Forráselemzős feladat – A reformáció irányzatai

A forrás:
„A reformáció nem maradt egységes mozgalom. A különböző reformátorok eltérő módon képzelték el az egyház és a vallási élet megújítását.

Luther Márton tanításai elsősorban a német nyelvterületen terjedtek el. Követőit evangélikusoknak nevezték. Fontosnak tartották a hitet, a Biblia szerepét és az anyanyelvű igehirdetést.

A reformáció másik jelentős alakja Kálvin János volt. Franciaországból származott, és Genfben, Svájcban működött. Tanításának központi eleme a predesztináció, vagyis az eleve elrendelés tana volt. Kálvin egyszerű, puritán egyházat akart. A gyülekezetek életében a presbiterek, vagyis világi vezetők is fontos szerepet kaptak.

A reformáció radikálisabb irányzatai közé tartoztak az anabaptisták. Ők a felnőttkori keresztelést tartották helyesnek, mert szerintük a hitről az embernek tudatosan kell döntenie.

A reformációhoz kapcsolódott az antitrinitárius, vagyis unitárius irányzat is. Szervét Mihály nevéhez kapcsolódva terjedt, és tagadta a Szentháromság hagyományos tanítását. Az unitárius vallás Erdélyben is jelentős szerepet kapott.

Angliában más körülmények között alakult ki az anglikán egyház. VIII. Henrik angol király szakított a pápával, és az anglikán egyház feje a mindenkori angol uralkodó lett.”