Mikor alakult meg a Szovjetunió?
1. 1917
2. 1922
3. 1924
4. 1930
Mit jelent az egypártrendszer?
1. Több párt közül egyet lehet választani
2. Egy hadsereg irányítja az országot
3. Csak egy párt működhet törvényesen
4. Nincs alkotmány
Mi jellemezte a pártállamot?
1. Az egyház irányította az államot
2. A párt és az állam összefonódott
3. A király uralkodott
4. Szabad választások voltak
Melyik eszközzel tartotta fenn a rendszer a félelmet?
1. Szabad sajtó
2. Titkosrendőrség
3. Független bíróság
4. Többpárti választás
Mi történt 1924-ben?
1. Megalakult a Komintern
2. Kitört a polgárháború
3. Meghalt Lenin
4. Bevezették az első ötéves tervet
Ki került hatalomra Lenin halála után?
1. Trockij
2. Sztálin
3. Kun Béla
4. Horthy Miklós
Mit jelent a tervgazdaság?
1. A piac szabályozza a termelést
2. Külföldi cégek irányítják a gazdaságot
3. Az állam határozza meg a termelést
4. Csak mezőgazdaság működik
Mi volt a kollektivizálás célja?
1. A magángazdaságok megerősítése
2. A földek közös tulajdonba vétele
3. A parasztok gazdagítása
4. A könnyűipar fejlesztése
Melyik gazdasági ágazat kapott elsőbbséget az iparosítás során?
1. Könnyűipar
2. Idegenforgalom
3. Nehézipar
4. Kereskedelem
Mi volt az erőltetett iparosítás egyik következménye?
1. Magas életszínvonal
2. Szabad piacgazdaság
3. Katonai erő növekedése
4. A demokrácia megerősödése
Ki volt a Szovjetunió vezetője a totális diktatúra idején?
1. Vladimir Lenin
2. Joseph Sztálin
3. Kun Béla
4. Trockij
Mit jelent a pártállam?
1. Több párt versenyez a hatalomért
2. A hadsereg irányítja az országot
3. Egyetlen párt irányítja az államot
4. A király uralkodik
Mi volt a GULAG?
1. Politikai párt
2. Munkatáborok rendszere
3. Iskolahálózat
4. Katonai szövetség
Mit jelentett a kollektivizálás?
1. A földek közös, állami irányítás alá kerültek
2. Új gyárak építése
3. Szabad választások bevezetése
4. Külföldi kereskedelem növelése
Kik voltak a kulákok?
1. Katonatisztek
2. Gyári munkások
3. Módosabb parasztok
4. Tanárok
Mikor volt a nagy éhínség (holodomor)?
1. 1914–1918
2. 1920–1921
3. 1932–1933
4. 1945–1946
Kit gyilkoltak meg 1934-ben, ami után megindult a nagy tisztogatás?
1. Leon Trotsky
2. Sergei Kirov
3. Nikita Khrushchev
4. Mikhail Gorbachev
Mit jelent a koncepciós per?
1. Igazságos bírósági tárgyalás
2. Előre megtervezett, hamis vádak alapján zajló per
3. Katonai gyakorlat
4. Gazdasági reform
Mi volt a propaganda célja?
1. A problémák bemutatása
2. A lakosság szabad tájékoztatása
3. A rendszer dicsőítése és a sikerek hangsúlyozása
4. Külföldi hírek közlése
Mit jelent a személyi kultusz?
1. A vallás gyakorlása
2. A vezető túlzott dicsőítése
3. Több vezető egyenlő tisztelete
4. A király koronázása
Most nehezebb kérdések jönnek! Folytatod?
1. igen
2. nem
Miért volt különösen fontos Sztálin számára a pártfőtitkári tisztség?
1. Mert ez volt a Szovjetunió legmagasabb állami tisztsége.
2. Mert a tisztség segítségével ellenőrizhette a pártapparátust és a személyi kinevezéseket.
3. Mert innen irányította közvetlenül a hadsereget.
4. Mert ez biztosította számára az elnöki hatalmat.
Melyik folyamat kapcsolható leginkább a kollektivizáláshoz?
1. A paraszti magántulajdon megerősítése.
2. A mezőgazdasági termelés teljes privatizációja.
3. A földek közös gazdaságokba szervezése és az állami gabonabegyűjtés fokozása.
4. A parasztság adómentességének bevezetése.
Miért volt szükség Sztálin gazdaságpolitikájában a mezőgazdaság fokozott ellenőrzésére?
1. A mezőgazdaságból kívánták biztosítani az iparosításhoz szükséges erőforrások jelentős részét.
2. A mezőgazdaságot teljesen meg akarták szüntetni.
3. A parasztokat akarták felkészíteni az ipari munkára.
4. A Szovjetunióban nem volt szükség iparosításra.
Melyik állítás írja le helyesen a sztálini tervgazdaság egyik problémáját?
1. A termelési döntéseket kizárólag a magánvállalatok hozták meg.
2. A tervek gyakran nem vették figyelembe a helyi adottságokat, ezért hiányok is kialakultak.
3. A gazdaság teljesen alkalmazkodott a fogyasztói igényekhez.
4. A nehézipart háttérbe szorították a könnyűipar javára.
Melyik eseményhez kapcsolódik közvetlenül a nagy terror kibontakozása?
1. A Szovjetunió megalakulása.
2. Trockij száműzetése.
3. Kirov meggyilkolása és az ezt követő politikai tisztogatások.
4. Az első ötéves terv bevezetése.
Miért nevezhetjük a koncepciós pereket a terror eszközének?
1. Mert minden vádlott szabadon védekezhetett.
2. Mert kizárólag valóban elkövetett bűncselekményeket vizsgáltak.
3. Mert a vádlottak bűnösségét gyakran előre eldöntötték, és koholt vádakat alkalmaztak.
4. Mert ezekben a perekben kizárólag köztörvényes bűnözőket ítéltek el.
Melyik következtetés vonható le abból, hogy a nagy terror a Vörös Hadsereg vezetőit is elérte?
1. A hadsereg teljesen független volt a politikai vezetéstől.
2. Sztálin még a tapasztalt katonai vezetőket is veszélyforrásnak tekintette, és nem tűrte a potenciális ellenfeleket.
3. A hadsereg vezetői önként mondtak le tisztségükről.
4. A katonai vezetők kerültek Sztálin helyére.
Egy iskolás gyereknek fel kellett jelentenie társát, mert az templomba járt. Mit bizonyít ez leginkább?
1. A vallásszabadság teljes körű érvényesülését.
2. Az egyházak és a vallás üldözését, valamint az állami ideológia társadalmi ellenőrzését.
3. Az iskolák politikai függetlenségét.
4. A kommunista párt vallási türelmét.
Mi a kapcsolat a személyi kultusz és a propaganda között?
1. A propaganda Sztálin hibáit hangsúlyozta, hogy ellenőrizhető legyen a hatalom.
2. A személyi kultusz a propaganda segítségével Sztálint hibátlan és bölcs vezetőként mutatta be.
3. A személyi kultusz kizárólag a hadseregben működött.
4. A propaganda kizárólag külföldi országoknak szólt.
Miért volt fontos a sztálini rendszer számára a külföldi látogatók befolyásolása?
1. Mert a rendszernek nem volt szüksége belső propagandára.
2. Mert a külföldi szimpatizánsok kedvező beszámolói erősíthették a Szovjetunió nemzetközi elfogadottságát.
3. Mert a külföldiek irányították a szovjet gazdaságot.
4. Mert a külföldi látogatók döntöttek a szovjet vezetésről.
Melyik állítás mutatja legjobban a GULAG kettős szerepét?
1. Csak politikai foglyok őrzésére szolgált.
2. Egyszerre jelentette a büntetés és megfélemlítés eszközét, valamint kényszermunkaerőt biztosított a gazdaság számára.
3. Kizárólag katonai kiképzőhely volt.
4. A parasztok önkéntes közösségeinek rendszere volt.
Az alábbiak közül melyik példa bizonyítja a legközvetlenebbül, hogy a sztálini rendszer totális diktatúra volt?
1. A nehézipar gyors fejlődése.
2. Az, hogy az állam egyszerre ellenőrizte a politikát, a gazdaságot, a kultúrát és a társadalmi életet is.
3. A Szovjetunió hatalmas területe.
4. Az ötéves tervek alkalmazása önmagában.
Melyik eseménysor helyes?
1. Kollektivizálás → mezőgazdasági ellenállás → erőszakos állami beavatkozás → éhínség.
2. Éhínség → kollektivizálás → földek magánkézbe adása → kulákok megerősödése.
3. GULAG → Trockij hatalomra kerülése → kollektivizálás → egypártrendszer.
4. Személyi kultusz → bolsevik hatalomátvétel → Szovjetunió megalakulása → polgárháború.
Melyik állítás kapcsolja össze helyesen a propagandát és a terror működését?
1. A propaganda és a terror egymást erősítették: a propaganda dicsőítette a rendszert, a terror pedig elhallgattatta azokat, akik ezt megkérdőjelezték.
2. A propaganda és a terror egymást kizáró módszerek voltak.
3. A terror kizárólag gazdasági célokat szolgált, a propaganda pedig kizárólag kulturális célokat.
4. A propaganda csak Sztálin halála után vált jelentőssé.
Melyik összegzés magyarázza a legpontosabban, miért volt totális a sztálini diktatúra?
1. Sztálin kizárólag a gazdaságot irányította, a társadalom többi része szabad maradt.
2. A kommunista párt csak a politikai életet ellenőrizte, a magánéletbe nem avatkozott be.
3. A hatalom egyetlen vezető és az őt támogató pártapparátus kezében összpontosult, miközben propaganda, terror és állami ellenőrzés segítségével az élet szinte minden területét irányították.
4. A diktatúra csak a koncepciós perek időszakában működött.

Sztálini diktatúra