A gazdaság fejlődése Károly Róbert idején. „Károly király elrendelte, hogy azok a földesurak, akiknek birtokán arany- vagy ezüstbányát találnak, ne veszítsék el teljesen a bányászatból származó jövedelmüket. A bányabér egy részét megtarthatták. Így a földesurak érdekeltté váltak abban, hogy birtokaikon új bányákat nyissanak.
A király az országban kitermelt aranyat és ezüstöt ellenőrzése alá vonta. A nemesfémet kijelölt helyeken kellett beváltani. A bányászatból és a nemesfémekből származó jövedelmek jelentősen növelték a királyi kincstár bevételeit.
A király 1325-től firenzei mintára értékálló aranyforintot veretett. A pénz értékének stabilizálása segítette a kereskedelem fejlődését. A külkereskedelem után vámot, úgynevezett harmincadot is szedtek.”
Nevezze meg a forrás alapján azt a gazdasági ágazatot, amelynek fejlesztését Károly Róbert különösen fontosnak tartotta!
Miért váltak érdekeltté a földesurak az új bányák megnyitásában?
Nevezze meg a forrásban említett bányászati jövedelmet!
Mit jelentett a nemesérc-monopólium? A forrás alapján fogalmazza meg!
Melyik évben kezdték el veretni az aranyforintot?
Milyen külföldi pénz mintájára készült az aranyforint?
Nevezze meg a külkereskedelem után fizetett vámot!
Fogalmazza meg két tényezővel, hogyan járultak hozzá Károly Róbert gazdasági reformjai a királyi hatalom megerősödéséhez!
Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis! Károly Róbert gazdaságpolitikájának egyik célja a királyi kincstár bevételeinek növelése volt.