Forráselemző feladat – Demográfiai és etnikai változások a 18. században

Demográfiai változások
„A 17. század végére és a 18. század elejére Magyarország számos területe súlyosan elnéptelenedett. A hosszú háborúk, a törökellenes küzdelmek és a Rákóczi-szabadságharc következtében sok település elpusztult, és jelentős munkaerőhiány alakult ki. Az ország újjáépítéséhez ezért új lakosságra volt szükség.

A 18. században több irányból indult meg a népességmozgás. A sűrűbben lakott területekről sokan az ország ritkábban lakott vidékei felé költöztek. A Felvidékről például szlovákok vándoroltak az Alföldre. Mások az ország határain kívülről érkeztek saját elhatározásukból.

A bécsi udvar és a földbirtokosok szervezett betelepítésekkel is igyekeztek benépesíteni az elnéptelenedett területeket. A Magyarországra érkező német telepesek többféle kedvezményt kaptak, például bizonyos időre mentesültek az állami terhek alól. A betelepítések célja többek között a munkaerő és az adózók számának növelése volt.

A népességmozgások következtében a nemzetiségek területi elhelyezkedése is megváltozott. A szlovákok főként a Felvidéken, a ruszinok a Felvidék keleti részén, a románok Erdélyben, a szerbek és horvátok pedig főként délen éltek. A németek több területen is megtelepedtek.

A 18. század végére Magyarország soknemzetiségű és kevert etnikumú országgá vált. A magyarok aránya az összlakosságon belül 50 százalék alá csökkent. A különböző népcsoportok együttélése ebben az időszakban még általában nem járt jelentős etnikai konfliktusokkal.”