A 20. század második felétől a világ országai egyre szorosabb kapcsolatba kerültek egymással. A fejlődő országokban csökkent a gyermekhalandóság és nőtt a várható élettartam, miközben a születések száma sok helyen továbbra is magas maradt. Emiatt gyors népességnövekedés indult meg, különösen Afrikában és Ázsia egyes részein. A szegénység, a háborúk, az üldöztetés és a természeti katasztrófák miatt emberek milliói hagyták el otthonukat. A menekültek elsősorban a legközelebbi biztonságos országokba menekülnek, míg a gazdasági bevándorlók jobb életkörülményeket keresnek távolabbi országokban. A 2010-es évek szíriai polgárháborúja különösen nagy migrációs hullámot indított el Európa felé. A globalizáció felgyorsította az információáramlást, az internet és a közösségi média segítségével a világ szinte bármely pontjáról azonnal elérhetők hírek és kulturális tartalmak. Ugyanakkor a nyugati tömegkultúra gyors terjedése sok helyen háttérbe szorítja a helyi hagyományokat, miközben az álhírek és a félretájékoztatás is könnyebben terjedhet. A hidegháború befejezése után a nagyhatalmak közötti szembenállás csökkent, de számos helyi konfliktus továbbra is fennmaradt. A Közel-Keleten és Afrika több térségében polgárháborúk, terrorizmus és gyenge állami működés okoz tartós bizonytalanságot. A globalizáció ezért egyszerre jelent fejlődési lehetőséget és új kihívásokat az egész világ számára.