„A XXI. században a világ országai egyre szorosabb kapcsolatban állnak egymással. A közlekedés fejlődése, az internet elterjedése és a nemzetközi kereskedelem bővülése következtében az áruk, a tőke, az információk és az emberek gyorsabban mozognak, mint korábban. A világ számos részén működnek olyan multinacionális vállalatok, amelyek egyszerre több országban termelnek és értékesítenek. A globalizáció számos előnnyel jár. A technológiai fejlődés felgyorsult, könnyebbé vált a nemzetközi együttműködés, bővült a termékkínálat, és az emberek gyorsabban juthatnak információkhoz. Ugyanakkor új problémák is megjelentek. A gazdasági válságok könnyebben átterjedhetnek egyik országból a másikba, a környezetszennyezés és a klímaváltozás világméretű kihívássá vált, valamint a gazdag és a szegény országok közötti különbségek sok helyen tovább növekedtek. A világ különböző térségeiben eltérő demográfiai folyamatok figyelhetők meg. A fejlett országokban kevés gyermek születik, miközben az emberek egyre tovább élnek. Emiatt a társadalom elöregszik, vagyis nő az idősek aránya. Ez hosszú távon megterheli a nyugdíjrendszert és az egészségügyi ellátást. A fejlődő országokban ezzel szemben sok helyen gyors a népességnövekedés. A fiatal népesség számára azonban gyakran nem jut elegendő munkahely, iskola vagy megfelelő egészségügyi ellátás. A demográfiai különbségek és a gazdasági egyenlőtlenségek miatt sok ember elhagyja szülőföldjét. A migráció oka lehet a jobb megélhetés keresése, a háború, az üldözés vagy akár a klímaváltozás is. A bevándorlás segíthet enyhíteni a munkaerőhiányt a befogadó országokban, ugyanakkor kihívást jelenthet a bevándorlók beilleszkedése, valamint növelheti az oktatás, az egészségügy és más közszolgáltatások terhelését. A globalizáció, a demográfiai változások és a migráció ezért napjaink legfontosabb, egymással szorosan összefüggő világméretű folyamatai közé tartoznak.”