A Témakörhöz tartozó feladatokat bal oldalt találjátok meg!

• A Horthy-rendszer konszolidációja.
  
• A Horthy-rendszer konszolidációja.
  

Itt látjátok azt amit a füzdetbe kell írni!!!


Magyarország 1920 után
1. Az ország helyzete

• 1 - 918–1919 között két rendszer működött:
•           - Károlyi-kormány (köztársaság)
•           - Tanácsköztársaság
•  - Ezek bukása után rendezetlen politikai helyzet
     alakult ki.

2. Nemzetgyűlési választás (1920)

•  - Időpont: 1920 január
•  - A választás:
•         - titkos volt
•         - minden férfi szavazhatott
•         - írni-olvasni tudó nők is szavazhattak
•  - Létrejött a Nemzetgyűlés (törvényhozó testület).

A választás győztesei

•   - Kisgazdapárt – főleg parasztok támogatták
•   - KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) –
      főleg városi támogatók

3. Az államforma

•  - Magyarország ismét királyság lett.
•  - A király személye azonban nem volt eldöntve.

Megoldás

•  - Kormányzót választottak.

4. Horthy Miklós

•  - 1920. március 1. – kormányzóvá választották.
•  - A Nemzeti Hadsereg fővezére volt.
•  - Ő lett az ország államfője király helyett.

5. A konszolidáció kezdete
 - Teleki Pál kormánya (1920–1921)
Fontos intézkedések:

•  - rend helyreállítása
•  - Magyar Királyi Honvédség létrehozása
•  - kommunista párt betiltása (1921 – rendtörvény)

6. Földreform (1920)

•  - Vezetője: Nagyatádi Szabó István.
•  - Cél: a parasztok földhöz juttatása.

Eredmény:

•  - sok szegényparaszt kapott kis földterületet (1–2 hold).

7. Numerus clausus (1920) Egyetemi törvény.

•  - Korlátozta a felvehető hallgatók számát.
•  - Csökkentette:
•          - zsidó hallgatók számát
•          - női hallgatók számát
•          - baloldali diákokat kizárták.

8. IV. Károly visszatérési kísérletei (1921)

•  - 1921 tavasza – sikertelen kísérlet.
•  - 1921 októbere – fegyveres próbálkozás, budaörsi csata.

Eredmény:

•  - IV. Károlyt száműzték.
•  - A Habsburg-házat trónfosztották.

Lényeg:
Magyarország királyság maradt, de király helyett Horthy Miklós kormányzó vezette az országot.


Bethlen-korszak (1921–1931)
1. Politika

•  - Miniszterelnök: Bethlen István
•  - Cél: politikai stabilitás és az ország talpra állítása
•  - Fontos lépések:
•          -  Bethlen–Peyer-paktum (1921) megállapodás
              a szociáldemokratákkal aláíró: Peyer Károly
•          - Egységes Párt létrehozása
•         - választójog szűkítése (1922) vidéken nyílt szavazás

2. Gazdasági helyzet

•  - A háború és a Trianon után gazdasági válság
•  - problémák:
•          - hiperinfláció
•          - nyersanyag- és piacvesztés
•         - menekültek érkezése

3. Gazdasági stabilizáció

•  - 1924 – népszövetségi kölcsön
•  - Magyar Nemzeti Bank létrehozása
•  - 1927 – pengő bevezetése

4. Gazdasági fejlődés

•  - ipar gyors fejlődése:
•       - textilipar
•      - vegyipar
•      - elektronikai ipar
•      - mezőgazdaság lassabban fejlődik
•      - modern technika terjedése:
•               - telefon
•               - rádió
•              - autó

5. Oktatás és kultúra

•  - fontos miniszter: Klebelsberg Kunó
•  - intézkedések:
•          - sok új iskola építése
•         - egyetemek és kutatás támogatása
•         - magyar kultúra fejlesztése

Lényeg:
A Bethlen-korszakban Magyarország politikailag stabilabb lett, a gazdaság fokozatosan helyreállt, és fejlődött az ipar, az oktatás és a kultúra.