Összefoglalás
A Témakörhöz tartozó feladatokat bal oldalt találjátok meg!




Itt látjátok a lényeget, amit a füzdetbe kell írni!!!


A Dualizmus Kori Magyar Belpolitika Fő Vázlata (1867–1918)
I. A Rendszer Alapja: Közjogi Kérdés
  •  - Főtörésvonal: A közjogi kérdés (Magyarország helye a
                              Monarchián belül).
  •  - Kormánypárt: Szabadelvű Párt (1875-től). Támogatta az 1867-es 
       Kiegyezést (gazdasági fejlődés és magyar vezető szerep miatt).
  •  - Ellenzék: Függetlenségi Párt. Elutasította a kiegyezést,
        teljesebb önállóságot követelt (külön hadsereg, vámterület, nemzeti bank).
II. A Rendszer Megszilárdulása
  •  - Stabilizáció: Tisza Kálmán (1875–1890). Létrehozta a domináns
        Szabadelvű Pártot.
  •  - Fejlődés: Stabil kormányzás → gazdasági fellendülés, modernizáció
       (iparosítás, vasútépítés).
  •  - Polgári Állam: Wekerle Sándor miniszterelnöksége alatt (1894–1895)
        bevezették a kötelező polgári házasságot és az állami anyakönyvezést.
III. Válságok és Tisza István (A Rendszer Védelmezője)
  •  - Válságok: A közjogi vita kiéleződött (pl. véderővita), az ellenzék
        obstrukcióval bénította a parlamentet.
  •  - Tisza István: A dualizmus elszánt védelmezője. Fellépett az
       obstrukció ellen.
  •  - Alkotmányos Válság (1905–1906): Az ellenzék győzött a választáson,
       de Ferenc József nem nevezte ki őket. Eredmény: A Monarchia keretei
       megváltoztathatatlanok.
IV. A Választójogi Kérdés
  •  - Szűk Választójog: Cenzusos alapon működött, a hatalom megtartását
        szolgálta (nyílt szavazás, egyenlőtlen kerületek).
  •  - Társadalmi Nyomás: Az iparosodás miatt megjelentek a reformot
       követelő erők:
    •        - MSZDP (Szociáldemokraták): Követelte az általános választójogot.
    •        - Polgári Radikálisok (Jászi Oszkár): Követelte az ország
                modernizálását.
  •  - Tisza Elutasítása: Tisza István elutasította az általános választójogot
        (félt a nemzetiségi pártok megerősödésétől és a rendszerválságtól).
V. Közeledés a Világháborúhoz
  •  - Belpolitikai Feszültség: Tisza erős kormánnyal (Nemzeti Munkapárt)
        vezette az országot a háború felé, szemben a radikalizálódó
         ellenzékkel (Károlyi Mihály).
  •  - Megoldatlan Problémák: Az ország a világháborúba belépve számos
       megoldatlan belső feszültséggel (közjogi vita, választójog) küzdött.