Gazdasági kiegyezés
A Témakörhöz tartozó feladatokat bal oldalt találjátok meg!
Itt látjátok azt amit a füzdetbe kell írni!!!
A Dualista Magyarország Gazdasága (1867–1918)
I. A Gazdasági Kiegyezés Alapjai
- - Lényege:
Az Osztrák–Magyar Monarchia két fele közötti gazdasági
megállapodás. 10
évente újratárgyalták. - - Pénzügyek:
Széles pénzügyi önállóság, saját adók és költségvetés.
- - Kvóta:
A közös költségek (pl. hadsereg) megosztási aránya.
Kezdetben: Magyarország
30% / Ausztria 70%. - - Fő
Együttműködés:
- - Vámunió:
Nincs vámhatár a két állam között (egységes piac).
- - Közös
valuta: Forint, majd 1892-től Korona
(valutareform: aranyalapra tértek át). - - Szabad
tőke- és munkaerő-áramlás.
- - Udvartartás:
A királyi költségek paritásos (50-50%) rendezése.
II. Az Állami Gazdaságpolitika és Fejlesztések
- - Irányvonal:
Ipartámogató politika (merkantilizmus), főleg Tisza Kálmán
kormányzása idején. - - Cél:
A hazai ipar fejlesztése, a külföldi behozatal csökkentése.
- - Védővámok:
A Monarchia külső határán alkalmazott vámok a
hazai ipar védelmére. - - Infrastruktúra:
Hatalmas állami beruházások:
- - Folyamszabályozás:
Ármentesítés (kubikosok), új termőföldek
szerzése. - - Vasút:
Fő húzóágazat. Baross Gábor közlekedési miniszter
államosította a vasutakat (MÁV), és a közlekedést serkentő
alacsony tarifákat vezetett be.
III. Ipar és Mezőgazdaság
- - Mezőgazdaság:
Fejlődés az ármentesítés és a gépesítés révén.
Biztos piac a Monarchia védett vámterületén. - - Ipar:
Dinamikus fejlődés a beáramló tőke és az olcsó munkaerő miatt.
- - Könnyűipar:
A malomipar a legfejlettebb (Budapest a világ vezető
malomipari központja). - - Nehézipar:
Szénbányászat, vaskohászat (pl. Weiss Manfréd
Csepelen). - - Gépgyártás/Innováció:
Kandó Kálmán (villanymozdony,
transzformátor), Puskás Tivadar (telefonközpont).
- - Tengeri
Kapu: Fiume kikötőjének fejlesztése, mint Magyarország fő
exportkikötője.